Várhatóan Orbán Viktor lesz az egyetlen európai uniós vezető, aki részt vesz az Egy övezet, egy út fórumon Pekingben ebben a hónapban - számolt be róla a Politico, három, meg nem nevezett diplomata információira hivatkozva.
A szombati G20-csúcstalálkozó keretében jelentette be az Egyesült Államok, az Európai Unió és India vezetése, hogy létrehozzák az India-Közel-Kelet-Európa gazdasági folyosót, amely vasúti, hajózási, energetikai és digitális összeköttetések lévén egyfajta válaszreakciót jelent a kínai Övezet és Út nagyszabású ingatlanfejlesztési programra, illetve azon keresztüli befolyásszerzésre is, amely a Közel-Keleten is igencsak érezhető.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azzal kívánja erősíteni kapcsolatát Joe Biden amerikai elnökkel, hogy elfordítja Olaszországot Kínától. Míg római tisztviselők bizalmasan biztosították az Egyesült Államokat arról, hogy Olaszország kilép a Kínával kötött Egy övezet, egy út (vagy Övezet és Út) beruházási paktumból, Meloni nem tervezi, hogy washingtoni útja során nyilvános bejelentést tesz. Az infrastrukturális fejlesztési program utolsó EU-tagja így Magyarország maradhat.
Egyre nehezebben fizetik vissza a Kínától kapott államközi hiteleket az egyes országok. Eközben viszont Peking egyre több kölcsönt folyósít az Egy övezet, egy út projektjének finanszírozására. Ebben a programban épül a magyar kormány által támogatott Belgrád-Budapest gyorsított vasút is.
Az Egyesült Államok célja, hogy öt év belül 600 milliárd dollár magán- és közfinanszírozást gyűjtsön a fejlődő országok szükséges infrastruktúrájának fejlesztésére egy G7-kezdeményezés keretében, amelynek célja a kínai több milliárd dolláros Egy Övezet Egy Út projektjének ellensúlyozása - közölte a Fehér Ház vasárnap.
Az elmúlt időszakban Kína egyre inkább igyekezett az utóbbi évtizedekben megszerzett gazdasági hatalmát a geopolitika területére is kiterjeszteni. Ennek hatására egyesek felvetik annak a lehetőségét, hogy Kína erre alapozva akár egy saját szövetségi rendszert építhet ki magának az Egyesült Államok által vezetett tömbbel szemben. Valójában azonban a hagyományos szövetségépítés kevésbé tartozik a kínai vezetés céljai közé e mögött pedig történelmi és gyakorlati megfontolások is húzódnak. Nem beszélve arról, hogy eközben a nyugati országok is sok tekintetben szorosabbra fűzték együttműködésüket, nem kis részben az utóbbi években tanúsított asszertív kínai külpolitika miatt.
Kína készül betölteni a hatalmi vákuumot Afganisztánban az ott állomásozó nemzetközi erők kivonását követően, Kabul hamarosan csatlakozhat az "Egy övezet, egy út" (BRI, más néven: Új Selyemút) nevű kínai gazdasági és infrastruktúra-fejlesztési programhoz - jelentette a The Daily Beast című amerikai portál.
Az ázsiai térség már évek óta az egyik legfontosabb fókuszterülete az amerikai külpolitikának. Ezt csak erősíti a kínai befolyás utóbbi években tapasztalt erősödése a régióban, amely mára több szinten kihívást jelent az Egyesült Államok számára. Már az Obama-kormány is észrevette ezt és egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásával kívánta bebetonozni az amerikai dominanciát. Ellenben Donald Trump célzottan Kína ellen meghozott intézkedésekkel és kereskedelmi háborúval igyekezett megoldani a problémát. Most Joe Bidenen a sor, hogy választ találjon az amerikai-kínai viszony kapcsán felmerülő kérdésekre, az azonban már most látszódik, hogy az amerikai elnök ebben sokkal inkább számít majd térségbeli szövetségeseire, mint elődje.
Az utóbbi időben sok hír esik a Fudan Egyetemről és a megvalósulásához a magyar állam által felvenni szándékozott hatalmas összegű hitelről. Nem ez az egyetlen beruházás, amit kínai hitelből finanszírozunk, a Budapest-Belgrád vasútvonalat is kínai hitelből építjük. Az Egy Övezet Egy Út program keretében a fejlődő országokban zajló kínai infrastrukturális beruházások hatásaira már számtalan példa áll rendelkezésre, a legközelebbi pont a tőlünk délre eső nyugat-balkáni térségben. Az UniCredit Bank elemzésében azt vizsgálta, hogy Kína projektjei pontosan mekkora terhet jelenthetnek az egyes országok számára. Nem mindenhol áll fenn az az elrettentő helyzet, mint Montenegróban alig egy hónapja, de az államok könnyen nehéz helyzetben találhatják magukat a törlesztés során.
Bár a koronavírus-járvány több alkalommal is akadályokat gördített a nemzetközi kereskedelem elé, az Európa és Kína közti kereskedelemi kapcsolat töretlenül erősödik. A két térség között az áruforgalom legnagyobb része jelenleg tengeri úton zajlik, azonban az Egy Övezet Egy Út logisztikai korridorjainak fejlesztése révén a következő évtizedekben a Kína és Európa közötti vasútforgalmi áruszállítás exponenciálisan növekedni fog. Ennek lehet nyertese egy északkelet-magyarországi kistelepülés, Záhony, ahol ehhez kapcsolódóan hamarosan jelentős logisztikai fejlesztések indulnak.
Ausztrália szerződéseket bontott Kínával az „Egy övezet, egy út” programhoz kapcsolódóan, amely éles kritikát váltott ki Pekingből és tovább ronthatja a két ország viszonyát – írja a BBC.
Kína és Irán egy 25 évre szóló megállapodást kötöttek, amelyben elkötelezték magukat a kétoldali gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítése mellett. Ezzel megnyílt az út Irán előtt, hogy csatlakozzon az „Egy övezet, egy út” nevű kínai gigaprojekthez – írja a CNBC.
A diplomáciában ritkán látott húzással hat uniós tagállam szándékosan csak miniszteri, vagy miniszterelnök-helyettesi szinten képviseltette magát a keddi 17+1 csúcstalálkozón, amelyet a kínai elnök hívott össze, így ez nagy meglepés volt az ázsiai óriásgazdaság számára, és erős jelzést kapott arra, hogy ki hogyan gondolkodik az új amerikai vezetés mellett a kínai mosolyoffenzíváról a kelet-közép-európai térségben. Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte és a magyar kormányzati helyett kínai sajtójelentésekből derült ki, hogy miket is ígért Hszi Csin-Ping többek között Magyarországnak a következő évekre. Agrárterületen például kifejezetten nagy lehetőségeket. Ezek rögtön más perspektívába helyezik két minapi radikális magyar kormánydöntés hátterét és erősítik a megalapozottságukat.
Kína közjóként tekint az országban fejlesztett vakcinákra, amelyek exportján keresztül igyekszik megerősíteni saját hatalmi pozícióját. Úgy néz ki, hogy ebből a közjóból az afrikai, ázsiai és dél-amerikai országok mellett Magyarország is kaphat.
A koronavírus-járvány globális kihívást jelent: egységen, szolidaritáson, kölcsönös támogatáson és többoldalú együttműködésen alapuló válaszra van szükség - idézte az "Egy Övezet, egy Út" nemzetközi együttműködés videokonferenciája alkalmából kiadott közös nyilatkozat sorait Varga Mihály pénzügyminiszter a kínai kormány által szervezett esemény után. A rendezvényről a Pénzügyminisztérium közleményben tájékoztatta az MTI-t csütörtökön.
Megkezdődött Eurázsia korszaka, az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük egyre fontosabbá válik - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az idén első alkalommal megrendezett Eurázsia Fórum konferencián szerdán Budapesten.
Kemény volt ez az év, és ezzel még nincs vége.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
